Családi ház építése anélkül, hogy rámenne a házasságod és az összes pénzed

17 Hozzászólás a(z) Napkollektor rendszer nélkül nem épül ház bejegyzéshez

1. Iván írta:
   2010.12.01. 18:17

   Nagyon jó látni, hogy ilyen is van. De szerintem nagyon sokára fognak ilyen társasházak épülni nálunk. Tekintettel arra is, hogy most szinte alig épül társasház. Köszönöm a szép képeket. üdv.: Iván

2. Maci írta:
   2010.12.01. 23:36

   A fejlett nyugati kapitalizmus a szakadék szélén áll, mi egy lépéssel elötte…((-:

3. Angyal Ádám írta:
   2010.12.02. 18:55

   Már csak a megújuló energiákat használó technológiák ár/érték arányát kellene brutálisan feljavítani.

4. Tamás írta:
   2010.12.03. 11:48

   Nekem tetszik a megújuló energia, csak kérdés a megtérülés és a támogatás. Amíg nem érdeke a “nagyoknak”, hogy ilyeneket használjunk addig nehezen fog elterjedni.(szerintem)

5. Gergő írta:
   2010.12.03. 11:50

   Családi házba szeretnék megújuló energiát felhasználni, melyik fajtáját javasoljátok? Ami befektetés/megtérülés arányban a legjobb.

6. Zsolt írta:
   2010.12.03. 18:03

   Naja, szép ez. Napkollektor ok. De mennyi is a napelem hatásfoka? Mennyi idő alatt térül meg? Mennyiért veszi át az elektromos energia szolgáltató az én álltalam termelt áramot? És mennyi napelem kellene, hogy a motyógép is tudjon róla menni? Idő kell még mire a napelemes rendszerek megfelelő hatáfokkal működnek, és jelen pilanatban a szolgáltatóknak sem érdekük megvenni az én feles energiámat. Szép az elmélet azért.

7. Pjotr írta:
   2010.12.05. 17:00

   Zsolt!
   Napelemről szó sem volt a cikkben. Napkollektor viszonylag hamar (úgy tudom 3-5 év alatt) megtérül(het). Napelemes rendszert jelenleg csak szigetüzemben érdemes telepíteni. Vagyis olyan helyre, ahol a szükséges energia igény kiszolgálása céljából ilyen rendszerbe beruházni olcsóbb, mint kiépíteni az ingatlanig az elektromos hálózatot.
   Egy 1.2KW-os, hálózatra tápláló rendszer ára ma kb. bruttó 1.2M Ft. Könnyű kiszámolni, hogy 45Ft-os kilowattóránkénti áramdíj esetén évi átlag 2000 óra napsütéses órával számolva, amelyből jó esetben 1500 órában hozza a névleges teljesítményét, 500 órában annak csak a felét, kb. 15 év a megtérülési idő, abban az esetben, ha nem keletkezik garanciális időn túli, vagy garancián kívüli (pl. jégeső) kár a rendszerben. Legjobb tudomásom szerint ezen rendszerek élettartama ideális esetben úgy 25-30 év. Szóval 15 év megtérülés után max. 15 évnyi hasznot hoz.
   Egyébként az összes magyarországi szolgáltatót törvény kötelezi az ilyen rendszerek által termelt elektromos energia átvételére s ha jól tudom az ehhez szükséges “kétirányú” villanyórát ingyen kell felszerelniük. A visszatápláláshoz szükséges elektronikát a napelem rendszer ára tartalmazza.

8. Pjotr írta:
   2010.12.05. 17:12

   Bocsi, benéztem. Valóban ott a napelem. A cikkben és a fotón is.
   Ettől függetlenül tartom, amit az előbb írtam. Gondolom azért utána számolt a beruházó, hogy megéri-e a rendszert telepíteni. Persze ha ott az állam erősen támogatja az ilyen rendszerek kiépítését, akkor a támogatás arányában a megtérülési idő és a hasznot termelő idő is változik.

9. Zsolt írta:
   2010.12.06. 22:14

   Szia Pjotr!

   Egymillió alatt olyan napkollektoros rendszert nem tudsz összerakni, ami télen is tud dolgozni ( mondjuk 91m2-es családi ház fűtés, melegvízre). Másik egymillió a napelem. 2 milka befektetés, ami jó esetben 10év után hoz hasznot. Erősen meggondolandó sztem. Napelemes hálózat ami elbírja a motyogatógépet és mosógépet is dágább. De nem számoltál karbantartási költséget, aksik élettartalmát. Elfogadom azt az érvet, hogy a felszerelés után jóval kevesebb a rezsi, de az átlagnak még 2 millió nagyon nagy pénz, könnyebb havi pár tízezret kiadni. A napkollektor nyári verziója sokkal olcsóbb, de a sok pénz és energia nem a háztartási melegvízre megy el.
   Nem ellenzem ezeket a találmányokat, sőt szeretném ha minden házon lenne, de az ára nagyon magas az egyszerű emberkének.

10. Zsolt írta:
    2010.12.06. 22:26

    Egy idézet, hogy a szolgáltatók mennyiért veszik meg a termelt plussz energiádat:
    ” Az oda – vissza mérő óra két mért mennyiségét szaldózzák, és a különbözetet kell fizeni, mint normál fogyasztás esetén. Nincs semmi plusz költség ilyenkor. A visszatáplálás csak a “nappali” órán keresztül engedélyezett, így csak abból vonható le. Ha többet termelek, mint amennyit elfogyasztok, akkor a különbözetet kifizeti az áramszolgáltató 85%-os áron, de ebből adót kell fizetni!
    Tehát igazából csak annyit érdemes megtermelni, amennyit egy év alatt el is használunk, mert így kvázi ingyen “tárolja” az áramszolgáltató a betáplált energiát.Ez érvényes ma Magyarországon.”

11. Pjotr írta:
    2010.12.07. 17:05

    Kedves Zsolt!

    Érdemes szerintem a napkollektoros és a napelemes rendszereket egymástól függetlenül kezelni, mivel teljesen más célok megvalósítására alkalmasak és teljesen más elven működnek.

    Napkollektor tekintetében jóval egymillió alatti áron is találhatsz olyat, amelyik télen is tud dolgozni. A vákuumcsövesek ilyenek. A beruházás mértéke attól függ mennyi hőenergiára van szükséged a napkollektorokból. Egy 2-3 fős háztartás használati meleg víz igényét egy bruttó 250 ezer Ft-os komplett rendszer (kollektor, puffer tartály, kisegítő fűtőszál, csövek, folyadékok, konzol, stb.) biztosítani tudja. Ezzel az év 8 hónapjában 100%-ban, a maradék 4 hónapban 30-50%-ban lehet a HMV-t biztosítani. Amennyiben nagyobb háztartásról, vagy fűtésrásegítésről is szó van, akkor természetesen a beruházás költsége is nőni fog, felső határ nincs. Érdemes figyelembe venni, hogy napkollektorral téli időszakban sem a HMV-t sem a fűtést nem lehet 100%-ban kiváltani, mivel egy így méretezett rendszer nyáron kezelhetetlenül sok hőenergiát produkálna és nagyon hamar tönkre menne.

    Napelemes rendszerek tekintetében kezeljük külön a szigetüzemet a hálózatra tápláló, ill. a hálózati felhasználást kiegészítő rendszereket!
    Hálózatra tápláló rendszer esetén – ahogy idézted – a szolgáltató átveszi a felesleget. Ebben az esetben akkumulátorokra nincs szükség. Azt kiszámítani, hogy pont akkora legyen a rendszer által betáplált energia, mint amennyit a hálózatról “vissza fogyasztunk” gyakorlatilag lehetetlen. Inkább szerintem legyen nagyobbra kalkulálva picivel és fizessen a szolgáltató (ebből szívesen adóznék is:)). Ezeknél a rendszereknél nyugodtan használhatsz mosógépet vagy villanytűzhelyt is, hiszen ha adott pillanatban kevesebb energiát szolgáltat a napelemes rendszer, mint a felhasznált energia, akkor a különbség a hálózatról kerül pótlásra.
    Ha nem hálózatra tápláló rendszer egészíti ki a hálózati elektromos rendszert, ott már kellenek akkumulátorok és csak akkora fogyasztókat lehet róla üzemeltetni, melyeket az akksik ki tudnak szolgálni. Itt mosógép, tűzhely kilőve, max világítás, számítógépek, kisebb fogyasztók maradnak. Ebben az esetben szerintem kár is megtérülést számolni, mert nagyon alacsony megtakarítást jelent, nagyon nagy bekerülési költséggel szemben.
    Sziget üzem esetén szintén nagy költséget jelentenek az akkumulátorok (ezt valóban nem írtam a korábbi hsz-ben), és itt sem lehet nagy teljesítményű fogyasztókat üzemeltetni. Jellemzően családi/társas házas viszonylatban nincs is értelme. Azonban ha csak világítást és pl. pár műszer üzemeléséhez szükséges energiát kell biztosítani (mérőállomások, stb.) ott hamar megtérülhet, hiszen – ahogy korábban írtam – eleve megspórolható az elektromos hálózat kiépítése.

    A megtérülések számításába igen mélyen bele lehetne menni, pontos összegek számítása interdiszciplináris feladat. A következőket mindenképp érdemes figyelembe venni:
    -szükséges energia mennyiség,
    -megtermelendő energia mennyiség,
    -megtermelendő energia mennyiséghez szükséges beruházás jelenértéken(!),
    -a beruházás által a rendszer élettartama alatt megtermelt energia hagyományos úton történő előállításának költsége jelenértéken(!), itt ugye energiaárak várható növekedése, várható infláció is játszik 20-30 éves távlatban(!)
    -a rendszer élettartama alatti energiaszükséglete jelenértéken(!)
    -ahogy Te is említetted: élettartam alatt várható karbantartási költségek jelenértéken(!)
    -amennyiben a beruházás kiváltja egy hagyományos energiaforrás gépészetét, akkor az ez által megtakarított költség az élettartam alatt jelenértéken(!)
    -mindezen túl a karbantartási költséget (jelenértéken!) a hagyományos rendszerre is illik kiszámolni az élettartamra vetítve, hiszen azzal kell versenyeznie a megújuló energiás rendszernek
    -ha valamit hitelből kell finanszírozni, akkor a hitel költségeit is hozzuk jelenértékre és kalkuláljuk bele!
    Fontos mindent jelenértéken számolni, mivel a beruházás jellemzően mai áron történik, míg a megtakarított energiát alapesetben évtizedek alatt fizetnénk ki. Azt is érdemes kiszámolni (jelenértéken), hogy a beruházásra fordítandó összeg állampapírban a rendszer élettartama alatt mennyi reálhozamot hozna!
    Ha mindez megvan, akkor nézzük még meg, van-e éppen állami támogatás ezekre a rendszerekre, s ha van kezdjük az egész számítást elölről!

    Szóval nem olyan egyszerű ez. Egy-két helyen azért egyszerűsíthető a képlet. Minden estre a megfelelő képzettségű szakemberek ezt megcsinálják nekünk (csak emlékeztessük Őket, hogy illesszék a képletbe a saját költségüket is jelenértéken! ).
    Persze ki lehet hagyni ezeket a számításokat és lehet hasból kalkulálni, de annak csúnya meglepetés lehet a vége.

    Abban minden estre azt hiszem egyet értünk, hogy bár klasszak ezek a technológiák a megtérülésük minimum kérdéses.
    Személy szerint Én napelemes megoldásban semmiképpen sem gondolkodnék, napkollektorban annál inkább.

    Üdv!

12. Zsolt írta:
    2010.12.07. 22:36

    A végső következtetéseddel teljesen eggyetértek.
    Ezért spórolok én is napkollektoros rendszerre, egyenlőre HMV előállításra. De ha már lesz egy rendszerem, akkor ne csak a pancsolóvizet, hanem a motyogatógép és mosógép vizét is állitsa nekem elő ! Ez napi 300L HMV jelent, így lesz tartalék plusszom is. A 250E FT-os rendszer még gépészeti munkákat ( tetőn és épületen belül),utánna helyreállítást is igényel, így nyugodtan rászámolhatunk még 100 000Ft-ot.
    Nem részleteztem, de amikor egymill. fölötti rendszereket emlegettem, akkor a magam családjára gondoltam, ami 5 fő, és azon esetben ha igyekeznénk minden energiát kiváltani a napenergia adta lehetőségekre ( hő és eletronyos energia).
    A megtérülési idő egyébként is lutri, hiszen a téli időjárás sokszor hetekig nem teszi lehetővé a napenergia jelentős kihasználását, a nyári hőenergia tárolása, pedig komoly talajmunkával, gépészeti munkával és nem kevés anyagi terheléssel bír. Tényleg úgy van, hogy a közüzemi szolgáltatóktól, nehéz lehet teljes mértékben elszakadni, hacsak gáz vagy egyéb tüzeléstechnika nem segít a HMV és fütés ügyében, de villany nélkül nehezen megoldható már az életünk.
    Köszönöm a részletes érvelésed .
    Zsolt

13. Árpád írta:
    2010.12.08. 11:19

    Tisztelt Pjotr és Zsolt!
    Élvezettel olvastam soraitokat. Külön kiemelem : azon körülményekre hívtátok fel a figyelmet melyet gyártók elhallgatnak,kivitelezés során már a befejezési kényszer többletkiadást eredményez a tervezetthez képest.
    Társasházi viszonylatban foglalkoztam nyolc lakás HMV ellátásával napkollektor beépítésével, azonban hatásos megtérülés csak központi meglévő távfűtéses HMV kiegészítéseként tervezhető.
    Nyugdíjas gépészmérnökként izgalommal várom hasonló építő polémiák közreadását.
    Kívánok áldott Ünnepeket tisztelt olvasóinknak.

14. Kornél írta:
    2010.12.08. 22:54

    Kedves Fiúk!

    Az az igazság, hogy minél nagyobb egy ház, és minél nagyobb egy család, annál jobban megéri egy napkollektoros rendszer. De mivel legjobb a fel nem használt energia, ezért elsődleges legyen a szigetelés. Aztán jöhet a takarékosság. Azt kell mondanom, hogy sokkal olcsóbb megváltoztatni a rossz szokásainkat, mint a rossz szokásainkhoz igazítani egy energetikai rendszert. Példának veszem a családomat: 4-en lakunk egy családi házban. Egy átfolyós kombi gázkazánnal állítjuk elő a melegvizet, ennek a gázigénye havi kb. 15m3. Ezt beszorozva 130 Ft/m3 gázárral, az annyi, mint 23400 Ft/év. Egy HMV-s napkolis rendszer inkább 500-600e Ft+munkadíj, de pl. a Valliant vákumcsöves rendszere felszerelve kb. 1M Ft. Ami azt jelenti, hogy a rendszer az élettartama alatt nem térül meg. Ha pedig még fűtésrásegítést is akarok, akkor pedig az alacsony hőmérsékletű fűtésrendszer jöhet csak szóba, amire rá tudna segíteni egy többezer literes pufferes rendszer, több 10m2-es kollektorfelülettel. Summázva a dolgokat a nagy átlag számára a járható út a szigetelés, takarékosság, és sokkal több állami támogatással jöhetnek a megújulók. Persze a társasházi HMV már egy másik történet…

15. Maci írta:
    2010.12.09. 20:49

    ahogy az idő tellik a különböző rendszerek ára csökken, minősége-hatásfoka nő, támogoatás elérhetőbb, gyerekbetegségek fogynak, elhallgatott szempontok kiderülnek, konkurenciaharc leszorítja az árakat…szóval lehet öt év múlva feléből kétszer jobbat kapok…és a különbözetből még mindig fél évszázadig melegítek vizet hagyományosan…és ez a szempontegyüttes nem kerül emlegetésre legtöbb döntésnél.

16. Németh György írta:
    2011.10.02. 12:41

    Kedves Barátaim!
    Élvezettel olvastam az alternatív energiáról szóló bejegyzéseiteket. Én is egy ilyen megszállott vagyok. Nagyok sok okos, és idáig sokakban nem tudatosult problémáról beszéltetek és írtatok. Én is elmondom az én töténetem.
    2006-ban építettem egy vákumcsöves napkollektoros rendszert családi házra használati melegvíz és fűtés rásegítés céljából. Mivel ez a rendszer azóta hibátlanul működik, így gyakorlati tapasztalataimat szívesen megosztom veletek. 20 m2 tetőfelöletű vákumcső, 300 l-es használati melegvíztároló, 500 l-es puffer tároló a fűtés rásegítésre. A rendszer 2,5 M forintba került. A megpályázott állami támogatás 265 000 Ft volt. Akkor a gáz ára 70 Ft/m3 körül volt. A gyakorlati tapasztalatom az hogy a használati melegvizet 90%-ban azóta igy álítom elő. A két kérdéses hónap az a december és a január, a nagyon kevés napsütés miatt, – és amiről még senkitől nem hallottan véleményt – hóesés mennyisége, és a leesett hó megmaradási ideje miatt. Ugyanis hiába süt a nap a hótakaró miatt nem indul be a rendszer. A fűtés rásegítés tapasztalata az, természetesen évenként változó az időjárás függvényében, hogy az október, novemberi etepban a résegítés 75-80 %-os hatékonyságú. December, január, február eleje 30-35%-os hatékonyságú, az ezutáni fűtés újra 80-90 %-os támogatást kap a rendszertől. Tehát 5 évefigyelem, tanulmányozom és alakítgatom /kisebb gépészeti alakítások/ a rendszert. Számításaim szerint most érkeztem vagy a közeljövőben fogok a 0 közelébe kerülni és innen csak pluszt termel a rendszer. Természetesen a rendszer kiegészült egy nyílászáró csere , egy kölső hőszigetelési rendszer elkészítésével, valamint a födém hőszigetelés felújításával is. Én nagyon meg vagyok elégedve a rendszer hatásfokával, amely sokszor számomra nem várt eredményt hozott. Arra buzdítok mindenkit, hogy akinek lehetősége van vágjon bele.
    Tisztelettel Németh György

17. Kardos Ferenc írta:
    2011.11.29. 23:38

    Tisztelt Olvasótársak!
    Mint főállásban is “energiesparer” tevékenységgel foglalkozó, hadd ébresszek néhány gondolatot.
    Érdemes újra elolvasni a 14. hozzászólást Kornéltól.
    Tulajdonképpen teljesen igaza van, évi 23 400 Ft-os HMV költség miatt valóban megkérdőjelezhető egy napkollektoros rendszer telepítésének létjogosultsága.
    De!
    Valószínűleg van automata mosógépe is, amely készülék szintén melegvizet használ a mosáshoz, csakhogy ezt méregdrága villamosárammal állítja elő, ugyanúgy, mint egy villanybojler. Akinek akad otthon energiamonitor nevű készüléke (akinek nincsen, azonnal vegyen egyet!), annak érdemes megmérni, mennyibe is kerül éves szinten a mosógép üzemeltetése. A gép által fogyasztott villamos áram 90%-a vízmelegítésből adódik.
    Az egyik legjobb beruházás a mosógép azonnali cseréje olyan típusra, amely hideg/melegvíz vételezésére alkalmas. Ha csak a gázkazán által termelt melegvizet vételezi a gép, akkor is 300%-al olcsóbban fog üzemelni. Ha napkollektoros melegvíz is rendelkezésre áll, akkor elérhető a 450%-al olcsóbb üzemeltetés is.
    A következő alany a mosogatógép.
    A sajátom 3 éve a melegvizes hálózatról vételez, hidegvizet nem is kap.
    Még így is 561 kWh az éves fogyasztása (27 264 Ft), hidegvízről üzemeltetve kb. a duplája lenne.
    Kornélnak teljesen igaza van, a legmegújulóbb energia az, amelyet el sem használunk.
    Erre vonatkozó tanácsot szinte sehol sem fogtok kapni.
    Mindenütt csak ELADNI akarnak valamit, éppen azt, amiből sok van a raktárukban.
    Sok sikert az otthoni energia-nyomozáshoz:-)

Mondd el a véleményedet!